2016. máj. 21., szombat 16:00 — Emeleti előadó

Jégkorszakok – avagy miről mesélnek a löszök?

Előadó: 

Ki, ne ismerné a Jégkorszak, vagy akár a Holnapután című filmeket? És kiben ne merült volna fel a kérdés, hogy az ezekben látottak vajon mennyire felelnek meg a valóságnak? Tényleg együtt élhettek a dinoszauruszok a kardfogú tigrisekkel? És tényleg félnünk kell attól, hogy az éghajlatváltozás olyan rohamos gyorsasággal fog bekövetkezni, mint ahogyan azt a Holnapután című filmkönyvtári jelenete sugallta? Mindezek mellett szinte naponta hallunk valamit a klímaváltozásról és ennek következményeiről. Az utóbbival kapcsolatos kérdésekre nem fog választ adni az előadás, de az ki fog derülni, hogy miről mesélnek értő füleknek a negyedidőszak jellegzetes képződményei, a löszök. Hogyan tudjuk felismerni a pleisztocén, azaz a földtörténet 2,5 millió évtől 10000 évvel ezelőttig tartó időszakának ciklikus éghajlatváltozásait a hazánkban is nagyon elterjedt, esetenként 50-60 méteres vastagságot is elérő eltemetett talajokkal tagolt löszsorozataiban. A képzeletbeli időutazás mellett egy izgalmas térbeli utazásban is részesülnek a hallgatók, hiszen a vizsgálatokhoz a szabad szemmel látható világon túl a mikrorészecskék világába is ellátogatunk annak érdekében, hogy a múltbeli változásokat a lehető legjobban megismerhessük.

horvath erzsi interju

Horváth Erzsébet

geográfus – PhD, szakterülete a löszkutatás. Már egyetemi évei alatt kialakult a kötödése a löszkutatáshoz, bár ekkoriban még elsősorban a hazai löszökben megtalálható vulkáni hamurétegre (tefra) koncentrált, de foglalkoztatta a löszrétegtan kérdései is. Miután egyértelművé vált, hogy azon egyszerű megközelítésen túl, miszerint a löszök a hidegebb és szárazabb (jégkorszakok), az eltemetett talajok a melegebb és nedvesebb (jégkorszakközök) időszakokban képződtek, megfelelő módszerek alkalmazásával sokkal több információ kinyerhető ezekből az képződményekből, elkezdett az eltemetett talajok vizsgálatával foglalkozni. A kutatásaihoz a későbbiekben lelkes hallgatók is csatlakoztak, akik közül néhányan már kollégái, és néhányan a doktori disszertációjuk készítésének különböző fázisaiban vannak. Az így kialakult kutatócsoport, az ELTE Földrajz és Földtudományi Intézetében működik és az elmúlt 2,5 millió év éghajlatváltozásainak megismerését tűzte ki célul, amit a hazai lösz-paleotalaj sorozatok komplex vizsgálatával kíván elérni.

A kutatás mellett az utóbbi években aktívan részt vesz az ELTE Természettudományi Karának oktatási ügyeinek szervezésében is.

Kapcsolódó anyagok: Horváth Erzsébet

NKFI BOX

banner 7PROBA 2014

banner 7PROBA NEMET v2

banner 7PROBA vw v2

A megismerés kalandja!

Rendezvényünk a Facebookon

banner 2014 pedaloca