Tűzhányók, vulkánkitörések nyomában
A vulkáni működést és annak hatásait kiemelten vizsgáljuk az idei Felfedezők Napján
A vulkáni működés A Föld kialakulása óta, azaz 4,6 milliárd éve, szakadatlanul zajlik és formálja bolygónkat. A magasba nyúló, megdöbbentően szabályos alakú tűzhányók egyike a legvonzóbb természeti formáknak, a több kilométer magasba gomolygó vulkáni hamufelhők, avagy a több kilométer hosszan megnyíló hasadék mentén felcsapó lávafüggönyök és lávaszökőkutak bolygónk egyik leghátborzongatóbb, legmegdöbbentőbb folyamati közé tartoznak. Az embereket különös vonzalom fűzi a vulkánokhoz már a kezdetek óta. Az első emberi lábnyomokat vulkáni hamuüledék őrizte meg a Kelet-Afrikai Hasadékvölgy mentén, a termékeny vulkáni talaj miatt pedig egyre növekvő települések alakulnak ki a vulkánok közelében.
A Felfedezők Napján az emeleti előadóban minden a tűzhányókról szól majd, de a nagyszínpadon is sok érdekes téma várja az érdeklődőket! Harangi Szabolcs a vulkanológia jövőjéről mesél majd, Karátson Dávid az elsüllyedt Atlantisz nyomába ered Santorini szigetén, de bepillantást nyerhetünk a világűrben, más égitesteken zajló vulkáni tevékenységbe is Sik András segítségével! Mindezt természetesen A Földgömbtől és a Felfedezők Napjától megszokott érdekes és szórakoztató formában!
